A bariátriai műtétek szerepe az elmúlt években jelentősen átalakult: ma már nem kizárólag „utolsó lehetőségként” tekintünk rájuk, hanem bizonyos esetekben a 2-es típusú cukorbetegség (diabétesz) komplex kezelésének részeként is szóba kerülhetnek. A testsúly jelentős csökkenése, valamint egyes műtéti eljárások anyagcserére gyakorolt hatása hozzájárulhat a vércukorszint kedvezőbb alakulásához és a gyógyszeres kezelés szükségességének csökkenéséhez.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a bariátriai műtét nem minden cukorbeteg számára jelent megfelelő megoldást, és nem helyettesíti az életmódkezelést vagy a belgyógyászati gondozást. A műtéti lehetőség mérlegelése szigorú szakmai kiválasztási szempontok alapján történik, több szakterület együttműködésével, figyelembe véve a testsúlyt, a társbetegségeket, a betegség fennállásának időtartamát és a páciens együttműködési készségét.
Számos európai országban – például az Egyesült Királyságban, Németországban, Belgiumban, Spanyolországban, Hollandiában, Svédországban, Norvégiában, Olaszországban, Franciaországban, Dániában és Svájcban – a bariátriai sebészet már hivatalosan is része lehet a diabétesz kezelésének az állami ellátórendszerekben. A műtét általában jelentős fokú elhízás esetén (BMI ≥40), vagy alacsonyabb testsúly mellett (BMI ≥35) társbetegségek – például cukorbetegség – fennállásakor válik elérhetővé. Egyes országokban bizonyos, gondosan kiválasztott esetekben már BMI 30–35 között is mérlegelhető a beavatkozás, ha a diabétesz kezelése más módszerekkel nem hoz megfelelő eredményt.
A bariátriai műtét tehát egy lehetséges, de komplex és felelős döntést igénylő kezelési irány, amelynek célja nem csupán a testsúly csökkentése, hanem az anyagcsere-állapot és az életminőség hosszú távú javítása. A megfelelő betegkiválasztás, az alapos kivizsgálás és a tartós utánkövetés kulcsszerepet játszik a biztonságos és eredményes ellátásban.
